Önéletrajz
Tóth Béla (1940–2010), népművelő, levéltáros. Apja Tóth Béla gimnáziumi tanár, anyja adminisztrátor. Általános és középiskoláit Debrcenben végezte. A Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem, népművelés szakán 1964-ben végzett. Rövid ideig tartó tanítás után Hajdúszoboszlón a Művelődési Központ előadója lesz, majd 1968-1974 között igazgatója. 1974-ben Debrecenbe került, ahol a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályán a művelődési otthonokért felelős előadó. 1978–1982 között visszakerült a Kossuth Lajos Tudományegyetem Népművelés Tanszékére. Előbb tanársegéd, majd adjunktus, 1979-ben doktorált Summa cum laude eredménnyel. 1982–1986 között a szentendrei Megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója. 1987–1992 között a Művelődési Minisztérium Művelődési otthon osztályának vezetője lett, majd 1992-2003 között a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa, majd 1998-tól nyugdíjazásáig főigazgató-helyettese. Közben tanít az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszékén. Nyugdíjba vonulása után ugyanitt részfoglalkozású alkalmazott. Főbb érdeklődési területe a helytörténet és honismeret. Több pályázaton sikerrel vett részt. A Hajdú-Bihar Megyei Honismereti Bizottság tagja, majd titkára az 1970-es évek második felétől. Nevéhez fűződik az akkor nagy sikert aratott Hortobágytól-Sárrétig című művelődési mozgalom kitalálása és 5 éven át történő irányítása, valamint a Visegrádi Palotajátékok megszületése. Az 1990-es évek óta rendszeres résztvevője a Honismereti Szövetség munkájának. 1995-től szerkesztője a Révai Új Lexikona településtörténeti szócikkeinek, 2003-tól a Jogtörténeti Szemle c. folyóiratnak. Munkássága: 1979-ben jelenet meg doktori disszertációja: Egy alföldi mezőváros művelődési igényei 1867–1919 között címmel. Több kötetben jelentek meg tanulmányai (Album Scholae Hajdúboboszoviensis; Jakab Elek az első magyar iratkezelési szabályzat elkészítője; stb.). Szerkesztője volt többek között a Magyarország évszázadai c. törvény- és szöveggyűjteménynek, Trócsányi Zsolt az Erdélyi fejedelemség törvényalkotásai c. művének. Több mint 100 cikke, forrásközleménye jelent meg különböző napilapokban és folyóiratokban.
